Júniusban nyitotta meg kapuit a HAB – Hungarian Art and Business kiállítótér, amely az MBH Bank képzőművészeti gyűjteményéből kiindulva olyan kiállítások szervezését tűzte ki maga elé, ahol a klasszikus műalkotások a kortársak mellett szerepelnek, támogatva ezzel a képzőművészetről szóló dialógus folytonosságát. Vékony Délia művészeti igazgató arról beszélt a Portfolio-nak, hogy a kortárs művészek felkarolása és a jelen kor művészeinek megismertetése a művészetfogyasztó közönséggel elsődleges szempont a HAB kiállításainak összeállításában. Ennek érdekében nemcsak kiállításokat szervez a HAB, hanem képzőművészethez köthető foglalkozásokat is tart érdeklődő csoportok számára, illetve létrehozott egy támogatói programot is kortárs képzőművészek részére.
Advent első hétvégéje igazi csemegét kínál a kortárs művészetek kedvelőinek. 29 helyszínen, 8 útvonalon, naponta 3 időpontban meghirdetett vezetett művészeti sétán, összesen 58 programra várják dec 1-3. között a kortárs képzőművészet szerelmeseit, a gyűjtőket és leendő gyűjtőket, valamint mindazokat, akik a szeretnének valamilyen igazán különleges programmal ráhangolódni a karácsonyra.
A különböző művészeti vásárokon való részvétel egy remek módja annak, hogy a gyűjtők egy adott helyen és időben elmélyüljenek a művészeti világ legújabb történéseiben. A galériák, a kurátorok és művészek széles skáláját egy tető alá hozó nagyszabású rendezvényeken lehetővé válik a gyűjtők számára, hogy viszonylag rövid időn belül számos műalkotást megtekintsenek. Mindeközben pedig tartalmas kapcsolatokat alakíthatnak ki a művészeti szakemberek globális közösségével.
Fókuszban a gondoskodás, a megújuló digitális látogatói élmény és a partnerségeken alapuló új kiállítások.
Az Artprice minden ősszel közzéteszi a globális kortárs művészeti piacon folytatott kutatásának eredményeit. Az idei éves jelentés - amelyet az Art Basel a Frieze London és a Paris+ kiállításokkal egy időben tett közzé - kifejezetten az ultrakortárs művészetre (40 év alatti művészek alkotásai) összpontosít. E vadonatúj jelentés mellett az Artprice továbbra is elemzi a kortárs művészeti piac egészére (1945 után született művészek) vonatkozó összes aukciós adatot.
Az ikonikus installációiról - köztük egy formaldehidben lévő cápa installációjáról - ismert Hirst több ezer színes pöttyökből álló festményét gyújtotta fel október 11-én, miután digitális formában, NFT-ként adta el őket.
A Ludwig Múzeumban szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” című kiállítás az ember és technológia, a humán- és mesterséges intelligencia közötti viszony rohamos változását, és a teljesen új, az emberiség létét meghatározó új dimenziókat mutatja be nemzetközi és magyar műalkotásokon keresztül. Legfőbb állítása, hogy a 21. századot meghatározó digitalizációs fejlődés észrevétlenül is egyre közelebb ér, egyre mélyebben kúszik be az emberek leghétköznapibb tevékenységeibe, és hamarosan eljöhet az a pont, amikor a technológia irányítása kikerül az ember kezei közül. Az emberiség a szingulartiásnak nevezett határállapot szélén bolyong, csak nüánszok választhatják el a disztópikus összeomlást az utópisztikus jövőképtől. A döntés felelőssége az ember kezében van, a kérdés csak az, hogy mit kezd a merőben új lehetőségekkel?
Egyre többen érdeklődnek a műkereskedelem iránt Magyarországon, közülük sokan a kortárs művészeket keresik. Ugyanakkor a festményvásárlás soha nem lehet egyszerű befektetés, még akkor sem, ha az adott festmény 20-30 év múlva a sokszorosát éri majd – mondták el a Portfolio-nak az idén 25 éves Virág Judit Galéria vezetői, Virág Judit és Törő István. Az sem véletlen, hogy a magyar piac egyik legismertebb galériája és aukciósháza határozott lépésekkel nyit a kortárs művészek felé, de kétnapos, májusi árverésükön a klasszikusok is helyet kapnak majd.
Elárverezi képzőművészeti gyűjteményét a Magyar Telekom. A cég jogelődjei a kilencvenes évek eleje óta építették a kortárs képzőművészeti kollekciót: több izgalmas tétel, és neves festők művei kerülnek kalapács alá.
A Virág Judit Galéria kortárs aukciós kiállításán 128 háború utáni és kortárs műalkotást lehet megtekinteni. A november 19-ig ingyenesen látogatható tárlat kiemelt tételei közé tartozik az 1967-ben készült Sávok I., Bak Imre hard-edge korszakának egyik legkorábbi darabja, Fajó János Formázott Vászon VI. és Vonalak negatívban (piros) című alkotásai, valamint Maurer Dóra 3-ból 5 című installációja. A november 20-i aukción többek között Lakner László, Nádler István, Konok Tamás, Dienes Gábor, El Kazovszkij, Wahorn András, Ef. Zámbó István és feLugossy László műveire is lehet majd licitálni a Budapest Kongresszusi Központban.
Az MNB ingatlanos cége 107,8 millió forintért vásárolt 14 darab kortárs művészeti alkotást.
Online rendezték meg a Virág Judit Galéria Háború utáni és kortárs művek aukcióját, amelyre a galéria szerint kiemelkedő minőségű kortárs anyag gyűlt össze. Legmagasabb áron, 44 millió forintért Reigl Judit Gomolygás, Csavarás, Oszlop, Fém című alkotása (címlapképünkön a festmény részlete látható) kelt el, Lakner László Rózsák című művéért pedig 36 millió forintot fizettek. Több művész, Keserü Ilona, Fajó János, Konkoly Gyula, Frey Krisztián és Türk Péter is életműrekordot ért el, míg a lengyelországi siker után Bak Imre Fekete-fehér II. című műve itthon alkotói rekordnak számító leütési áron, 17 millió forintért kelt el.
Vajon mire gondolt a művész? Középiskolás irodalmi elemzéseink kulcsfontosságú kérdése, amelyre sosem kaphattunk biztos választ. A képzőművészettel sincs ez másként, kutatások, teóriák segítenek egy adott műalkotás megértésében, viszont teljesen aligha tudunk belehelyezkedni a festmény létrejöttének körülményeibe, a korba és a miliőbe, amelyben az alkotás született. A kortárs művészet esetében azonban sokkal közelebb kerülhetünk a válaszhoz, és nem csak azért, mert a művésszel azonos időszakban élünk. Szerencsére arra is megvan a lehetőségünk, hogy ellátogassunk az alkotó műtermébe, megtekinthessük a készülőfélben lévő munkákat és az eladásra szánt kész műveket is, hogy kérdezzünk a művésztől és első kézből nyerhessünk ismereteket a munkamódszeréről, az aktuálisan őt foglalkoztató művészi kérdésekről, témákról és a terveiről is. Látni a helyet, ahol a művész nap mint nap dolgozik, kísérletezik és alkot, már önmagában is tartalmas élményt jelent. Személyiséget kapcsolni a művekhez pedig talán még izgalmasabb.
Michelangelo Pistoletto, a nemzetközi művészeti élet legendás alakja, a világhírű tenor, José Cura, aki fotóművészként Budapesten először mutatkozik be, Oleg Kulik, napjaink egyik legismertebb oroszországi alkotója és Roger Eaton, aki együtt dolgozott Andy Warhollal. Csak néhány név az Art Market Budapest 2019 sztárművészei közül, akiknek munkáit – a CAFe Budapest Fesztivállal együttműködve – október 3-6. között láthatják az érdeklődők a Millenáris kiállítótereiben és parkjában.
Kulcsfontosságú adatok záporoznak a napokban.
Érdemes volt Musknak elutazni Kínába.
Kimondta Ankara, hogy támogatják Mark Rutte-jelölését.
Így alakulnak a lakásárak az ország különböző részein.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
